helyszínek

Hol zajlott a 88 beszélgetés?

Hála Gittának, fel tudjuk idézni a helyszíneket, amelyek a történelmi körülményektől függően változtak: a Budapest környékén található kis budaligeti ház, Hanna szüleinek lakása Budapest keleti részében, végül pedig a „Katalin” a dombos budai részeken. Ezeket mutatjuk be részletesen, fotókkal illusztrálva.

Azok számára, akik nem ismerik elég jól Budapestet, ez a térkép segítséget nyújthat a helyszínek azonosításában. A főváros központja (vár, országház, Lánchíd, Erzsébet híd) alul középen található. A távolságok nem túl nagyok. A Katalin madártávlatban 6 kilométerre, Budaliget pedig 10 kilométerre van a Lánchídtól.



Budaliget

Az első 40 beszélgetésre Budaligeten került sor 1943. június 25. és 1944. március 24. között (kivéve az 1943. december 3-i, 24. beszélgetést, amely egy barátnő otthonában zajlott, amíg a budaligeti házat festették). A beszélgetések 9 hónapon keresztül tartottak.

Gitta így emlékezik: „Ezért József és Hanna egy egyszerű falusi házat bérelt a Budapesthez közeli Budaligeten, ahová mindhárman beköltöztünk. Életmódunkat megváltoztattuk. Csupán annyit dolgoztunk, amennyi a mindennapi kenyerünk biztosításához szükséges volt. Lili minden hétvégét velünk töltött.  (AAV. 10. old.)

Más helyen szintén Gitta: „Ez egy egészen kicsi, nyugdíjas vasutasoknak épített ház volt, nagyon kicsi ablakokkal. Még fürdőszobája sem volt, csupán egy csap a kertben. Egy nagy kádban mosakodtunk. Semmi komfort. De boldogok voltunk, mert az egész olyan csendes és békés volt.” (SB, III/2.)

Budaliget - La maison des premiers dialogues avec l' ange
A budaligeti ház, ahol az első 40 beszélgetés zajlott

Lili, aki továbbra is megtartotta relaxációs és mozgásterápiás tanfolyamait Budapesten, hétvégenként csatlakozott a többiekhez. Általában busszal, néha kerékpárral járt ki. A szerszámoskamrában aludt, amit hálófülkévé alakítottak át. Gitta olyan szoros kapcsolatba került Hannával és Józseffel, hogy ettől kezdve velük lakott. (SB, III/2)

A kis ház nem messze volt a máriaremetei templomtól. „…e csendet hirtelen a szomszédos máriaremetei templom harangzúgása töri meg.” (AAV, 240. old.)

Gitta szerint Hanna nagyon szerette ezt a templomot. Előfordult, hogy a karácsonyi és húsvéti időszakban három-három napot is ott töltött.

Mariaremete Budaliget Hongrie
A máriaremetei templom, Budaliget, 2005
Érdemes kicsit elidőzni a templom történetén, mivel egy meglepő hasonlóságot fedezhetünk fel.
Még ha különbözik is a két idézett forrás (12) a részletekben, azonosak a lényegben: a XVIII. század végén egy svájci származású nő letelepszik Magyarországon. Magával hoz egy Einsiedeln-i Miasszonyunk képet (Einsiedeln egy kanton Zürich mellett). Hálából mindazokért a kegyelmekért, amelyeket kapott, kitűzi a képet egy fára, hogy mások is jöjjenek ide imádkozni. Miután egy vak itt nyerte vissza a látását, a XIX. század elején felhúztak itt egy fakápolnát. Ezt váltotta fel a mai, 1899-ben épített templom.
Érdekes tény, hogy a Daimon kiadó – amelynek Gitta átadta az angyal válaszol kiadási jogát a francián kívül minden nyelven – éppen Einsiedelnben található, az apátsággal szemben. Az apátság egyik kápolnájában felállított „fekete Madonna”

továbbra is számos zarándokot vonz. A Daimon Kiadó adta ki többek között az angyal válaszol angol és német nyelvű változatait.

Pest

Miután a németek megszállták Magyarországot, József és Hanna elhatározták, hogy visszatérnek Budapestre, ahol a zsidók üldözése még nem kezdődött el. Hanna szüleinek Garay utca 4 szám alatti lakásában rendezkednek be, a városnak a Dunától keletre eső legmodernebb részében. Gitta velük tartott. Alig három hónapot töltöttek itt, 1944. március 31-től június 16-ig. Itt került sor a 41-58. beszélgetésekre.

Gray utca Budapest
Garay utca, Budapest, 2010-ben
 (fotó: Peter Kain)
Garay Utca 4 Budapest
A 4-es szám. Hanna szüleinek a lakása az első emeleten volt.

„Hanna szülei Angliába utaztak, Hanna fivéréhez, így üres a Garay utcai lakás, ott várjuk az első budapesti beszélgetést. A Keleti pályaudvar melletti, első emeleti lakás egy zajos, szürke utcára néz. Derűs kis falunk után minden komornak és sötétnek tűnik.” (AAV, 273. old.)

Június 3-án Józsefet deportálják.

„József útnak indul. Hanna annyira kimerült, hogy sem József, sem én nem engedjük, hogy a Keleti pályaudvarra kísérje őt. Én megyek vele. A szavunk kevés.” (AAV, 323. old.

Hanna és Lili megmentése érdekében Gitta elvállalja egy katonai ruhákat készítő üzem vezetését, amelyet egy barátja és egy katolikus pap, Klinda atya hoz létre, zsidók mentésére. Az üzemet a Katalin zárdában rendezik be a Budakeszi út 46 szám alatt. „Szemlét tartok a helyszínen, a jánoshegyi erdők alján, nagy kert közepén fekvő hajdani villában, a „Katalin“-ban.“ (AAV, 329. old.)

Gitta egy kis kerti házikóban rendezkedett be, ahol az utolsó beszélgetések (59-88.) zajlottak 1944. június 21. és november 24. között.

Gitta „Katalin zárdát” említ anélkül, hogy részletezné, Dános Éva viszont elmeséli, hogyan vált a Szent Katalin lánynevelő iskola 1944-ben hadiüzemmé. „A Ranolder Intézet keretében Klinda atya megalapította a Klára szakiskolát, ahol a diákok termékeit eladásra kínálták, saját szervezeteiken keresztül. Klinda atya erőfeszítéseinek eredményeképpen az iskola 1938-ban hivatalos szállítója lett a katonai öltözeteket biztosító központi hatóságnak. Ezt a helyzetet használta fel Klinda atya 1944-ben, hogy az üldözésnek kitett személyeket mentse. Így vált a Ranolder Intézet szakiskolája, a „Katalin” olyan hadiüzemmé, amely ingeket és nadrágokat készített a hadsereg számára, továbbá fürdőruhákat a szövetmaradékokból.” (DC, 30. old.)

A dokumentum, amely akkor készült, amikor Gittát « A világ igaza » posztumusz címmel tüntették ki, több információt tartalmaz a Kataliln intézetről, amely az Irgalmas nővérek kongregációjához tartozott. A nővérek bérelték az épületet a Ranolder Intézet számára, amelyet Klinda atya vezetett, és fiatal lányok kollégiuma volt. Miután feljelentették, amiért itt 30 fiatal zsidó lányt bújtatott, Klinda ataya elkezdte az intézetnek hadiüzemmé való átalakítását az apostoli nunciatura védnöksége alatt.

Katalin Budapest
Katalin, Budapest, 2005-ben – északi homlokzat
Katalin Budapest
Katalin,  Budapest, 2005-ben – déli homlokzat

Az utolsó beszélgetés után egy héttel, december l-én (Dános Éva szerint 2-án) a nyilasok razziát tartottak a Katalinban. A munkások többsége elmenekült a kert hátsó kijáratán keresztül, de Hannát, Lilit és még néhány asszonyt és gyermeket elfogtak, és Ravensbrückbe deportáltak.
Az épületben ma a Lauder Javne zsidó iskolának az óvodája található. Az iskola főépülete a szomszédban volt, ahová akkoriban az SS költözött be.

Források

  • (AAV) az angyal válaszol, Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2005.
  • (DC) Eva Langley-Dános, Le dernier convoi (Mozgó börtön), Albin Michel, 2012.
  • (SB) Patrice Van Eersel, La source blanche. L’étonnante histoire des Dialogues avec l’Ange (A fehér forrás. A ’Párbeszédek az angyallal’ meglepő története), Grasset, Paris, 1996. és Livre de poche