Plakát jellegű képzőművészeti alkotások “A népi kultúra iránti lelkesedés olyannyira felfutott a két világháború között, hogy a Kereskedelmi Minisztérium vendégházakat nyitott a népművészeti szempontból fontos településeken a turisták fogadására. Ezek közül háromhoz, Mezőkövesd, Boldog és Halas létesítményeihez Mallász Gitta tervezett berendezést. (6) A boldogi házról több fotó ismert, tornyos nyoszolya, színes saroklóca, almárium, tálalószekrény stb. állt benne. (7) A két művésznő nemcsak a népi bútorművészetet tanulmányozta, ennél még jobban foglalkoztatta őket az öltözködés. A hivatalos idegenforgalmi lap, a Hungarian magazin 1938-as számának címlapján és belsején népviseletekről készült fotók köré a modern divat szellemében átírt ruházatokat rajzoltak. (8)” (idézet helye: Artmagazin 2013-10-25 (61.) száma, webes elérhetőség: http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/szep_vagy_gyonyoru_vagy_magyarorszag.2162.html?pageid=119 / https://www.artmagazin.hu/archive/2162
A fenti helyről származó képek sorrendben:
A népviseletek pontos megfigyelése és újraértelmezése hozzátartozott Dallos Hanna és Mallász Gitta munkamódszeréhez. A plakát szlogenje tükrözi a harmincas évek legvégének nacionalista közhangulatát. (OSZK, PKT. PKG.1939/334)Ez volt a harmincas évek egyik legnépszerűbb idegenforgalmi plakátja, és Mallász Gitta első nagy sikere: jól összecseng benne a folklór és a gyermeki báj. (OSZK PKT, PKG.1931/128)Az idegenforgalmi propaganda központi eleme volt a modern Budapest hirdetése, amelyhez a Mallász-Dallos páros is hozzájárult. Lásd erről bővebben előző lapszámunk cikkét! (Az úti cél: Budapest) (OSZK PKT, PKG.1934/211)A páros egyik legnépszerűbb kereskedelmi plakátját, a cifraszűrt és tollas kalapot viselő kisfiús Fecske hirdetést sokszor újranyomták az 1930-as – 1940-es években. (OSZK.PKT PKG.1935/159)A nemzeti karaktert hangsúlyozó, „kalászos magyar földre” invitáló plakát olyan nagy sikert aratott, hogy több külföldi lap címlapon közölte. (OSZK PKT, PKG. 1931/130)Gitta a harmincas évek modern Budapestjét teremti újjá a negyvenes évek végén újjáépülő nagyváros képében. A lerombolt hidak felépítése egyúttal egy új világrendet sugall. Ez a modern plakátstílus azonban sajnos hamarosan eltűnt a kötelező szocreál miatt. (OSZK PKT. PKG.1949/306)
