2024
Az Angyal válaszol – ajánló (magyarrovas.hu, 2024 eleje)
Az 1943-44-es években, a háború borzalmai közepette Budapesten négy fiatal művész Dallos Hanna, Mallász Gitta, Strausz Lili és Kreutzer József együttléteik során szomjasan keresték az élet célját, az ember helyét és felelősségét a világban. Egyik alkalommal fénnyel telített erő jelenlétét érezték, s Hannán keresztül megszólalt az Angyal. Ettől kezdve heti rendszerességgel folyt az angyali tanítás, melyből 88 beszélgetés jegyzetei maradtak ránk. A háborút egyedül túlélő Gitta 1960-ban Párizsba került ahol franciára fordították a jegyzeteket, s az 1976-ban „Az Angyal válaszol” címmel jelent meg. Akkora figyelmet kapott ez az angyali tanítás, hogy mára már 23 nyelvre fordították le ezt a könyvet. Yehudi Menuhin hegedűművész (1916-1999) így nyilatkozott róla: Boldog vagyok, hogy rátaláltam erre a könyvre. „Az angyal válaszol” a legmélyebb lényegemet érinti.
Az Angyali közlések keletkezésének körülményeiről Kardos Gyöngyi: https://www.youtube.com/watch?v=eUhzxN2qXqg
Az Angyal válaszol-ról a Kossuth rádióban, négy percben: https://soundcloud.com/hello-424514390/2024-02-06-napi-jegyzet-kossuth-radio
Az eredeti magyar nyelvű leirat 1988-ban „tért haza”, akkor volt az első magyarországi kiadása. „Az Angyal válaszol” könyv Kardos Gyöngyi Margit kiadásában kapható. Amikor olvastam ezt, azonos gyökerűséget hallhattam ki a Hang-kötetekből ismert Jézus tanításaival. Ezeket, az emberi kérdésekre adott isteni válaszokat Dombi Ferenc közvetítőn keresztül kaptunk 1993-2003 között. Az angyali tanításokat olvasva sok Hang-tanítás idéződött föl bennem, ami párok kialakítására késztetett. Így került sor 206 pár összeállítására, amik megerősítik vagy éppen magyarázzák, kiegészítik egymást. Ezeket együtt olvasva jobban megérthetjük mindkét tanítást.
A4-es lapokon találhatja az idézeteket, oldalanként 10 db-ot. A pdf-ek számozásában az „a” és „b” jelölés azt jelenti, hogy azokat ugyanarra a papírlapra kell nyomtatni, egyiket az elejére, másikat a hátuljára. A számozás első tagja csoportosítást jelent, 1-től 5-ig. Ez nehézségi fokot jelent, ahogy azt az angyalok tanították. Aki most ismerkedik a kártyákkal, annak célszerű betartani ezt a fokozatosságot.
Fokozatonként 4 db A4-es lap található, mindkét oldalán 10-10 idézettel, ami összesen 80 idézet. (Ez alól az 5. fokozat kivétel, mert abban 92 idézet van.) Tehát összesen 412 idézet található a 206 db kártyán.
Az „a” oldalon az Angyal, míg a „b” oldalon a Hang tanításai vannak. A kártyák „b” oldalán meghagytam a vágási vonalakat, hogy egyforma nagyságú kártyákat kaphassunk a kivágásukkor.
Szeretettel, Szondi Miklós
(forrás: magyarrovas.hu 2024 eleje)
2023
Idézetgyűjtemény és könyvajánló (Új forrás, 2023)
(…) idézetek (…)
Jelen kötet mellett továbbra is kapható Az angyal válaszol magyar kiadása. További részletek a könyvről:https://feketesas.hu/konyv/az-angyal-valaszol-ahogy-en-megeltem/
Kardos Gyöngyi örömmel áll a sajtó rendelkezésére. Interjú a m.kardos@wanadoo.fr email címen egyeztethető vele. A könyvhéten a június 14-én pénteken 14 és 15 óra között dedikál a Fekete Kiadó 53-as pavilonjánál a Duna korzón.
(forrás: https://ujforras.hu/konyvajanlo/ 2023 Q2, dátum nélkül)
2015
Pataki Éva: Amikor az angyalok meghalnak (monodráma, 2015-ig műsoron)
Ők voltak a „négyek”, majd Gitta egyedül maradt…
Mallász Gitta, egy horthysta katonatiszt lánya – elismert festő és grafikus, korábban kiemelkedő magyar sportoló, sokszoros magyar bajnok hátúszásban – több, mint száz zsidó asszony és gyermek életét mentette meg a Budakeszi úti Katalin villában, ahol hadi varróüzemet irányított. Csak éppen azokat nem sikerült megmentenie, akiket a legjobban szeretett: a barátait, az „Angyalokat”…
Mallász Gitta szerepében: Takáts Andrea
Zeneszerző: Kardos Dániel
Rendező: Fésős András
Producer: Deák Gábor
—
Dicsőség a bátraknak (168 óra, 2015)
Sándor Zsuzsa 168 órában megjelent írása https://168.hu/itthon/dicsoseg-a-batraknak-30280 (2015-01-14)
2012
Mallász Gitta a Világ Igazai között (Új ember, 2012)
A Világ Igaza kitüntetésben részesítette a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet május 13-án a magyar Mallász Gittát Párizsban. Az ünnepségen jelen volt a Jad Vasem képviselője, Simone Veil volt francia miniszter asszony, Jérome Daniel Beau párizsi segédpüspök, Trócsányi László magyar nagykövet és Ablonczy Balázs, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója. A posztumusz kitüntetést a díjazott rokona, Mallász Andrea vette át, Juliette Binoche pedig részleteket olvasott fel Mallász Gitta világsikert aratott, közel húsz nyelvre lefordított könyvéből.
Látszólag apróhír ez a számos külföldi esemény között. Ám a rövid értesítésből kiérződik, nem akárkik jöttek össze a díjátadásra, s nem akárki kapja. Látszólag bulvárhívság a gyönyörű Binoche szereplése is (kevesen ismerik a színművésznő vallomását: Mallász Gitta könyve mentette meg depressziójából). A hír hátterében egy nagy lélek s egy különöleges könyv áll.
Mallász Gitta monarchiabeli ötvözet. Magyar–osztrák család szülötte (1907, Ljubljana). Apja magyar ezredes, édesanyja osztrák, Trianon után a család Budapestre költözött. Gitta az Iparművészeti Iskolában tanult, sikereit úszásban, majd díszítő- és képzőművészetben szerezte. (Hatszor volt Magyarország hátúszóbajnoka.) Fiatal barátaival közös műtermet bérelt, ahol együtt laktak, dolgoztak. Strausz Lili mozgásterápiát tanított, Dallos Hanna grafikusművész volt, férje, Kreutzer József építész. Gitta kapcsolatai hozták a plakát- és grafikarendeléseket. Közösségüket brutálisan megzavarta a II. világháború kitörése. Gitta három barátja vallását nem gyakorló zsidó származású magyar volt. A közeledő veszélyt érezve egy budaligeti parasztházban telepedtek le. Megrendeléseik száma csökkent, idejük növekedett. Önművelő lelkes értelmiségiként hosszas beszélgetésekbe merültek, igazságkereső, önismereti céllal. Itt kezdődött másfél évig tartó tanítássorozatuk. Az erősödő üldözések idején Gitta egy bölcs pap, Klinda Pál páter kérésére (ő is posztumusz kitüntetést kapott a Jad Vasemtől) vállalta a katolikus Ranolder Intézet zsidómentő akcióját: „hadivarrodában” katonaruhákat készíttettek, így mentették az üldözötteket. Gitta – katonatiszt apja révén védettnek minősülve – a hadiüzem vezetője lett, hogy oda hívott barátait is mentse. Segítő hátteret adott mindehhez a Vatikán magyarországi nunciatúrája. A bátor vállalkozás százhúsz üldözöttet menekített meg, de a nyilas hatalomátvétel után egy razzia alkalmával két tucat személyt, köztük Gitta barátait is deportálták. Hanna és Lili Ravensbrückben, József ismeretlen helyen halt meg.
Fontos, hogy – bár korábban a négy barát egyike sem gyakorolta vallását – a „történések” hatására mindannyian belekerültek az „isteni erőtérbe”. (A metanoia, megtérés során Gitta keresztény hitét fedezte fel újra, Hannáék „anonim kereszténnyé” váltak, s csak azért nem vették fel a keresztséget, hogy szolidárisak maradjanak üldözött sorstársaikkal.)
Érdemes látni, mi volt a megrendítő erejű élmény, amelynek hatására Isten-közelbe kerültek. Teológiai szóval „magánkinyilatkoztatást” kaptak másfél éven át, péntekenként, háromkor (Krisztus halála óráján). A füzeteikbe írt tanításokat hitük szerint angyalaiktól kapták. Kiolvasható mindez Mallász Gitta háború utáni életéből, könyvéből. A nemzetiszocialista terrort a „nemzetközi szocializmus” terrorja követte. Esély sem volt arra, hogy „történéseik dokumentuma” közkincs legyen. Gitta az Állami Népi Együttes jelmez- és díszlettervezője lett. Külföldi turnéikon franciákkal ismerkedett meg, s 1960-ban, hogy dokumentumait kimentse, házasságot kötött egy kinti magyarral, így „törvényesen” Franciaországban maradhatott. A magyarul lejegyzett tanítások elsőnek franciául, Párizsban jelentek meg (Aubier, 1976). Gitta hangsúlyozta, ő nem szerzője ennek a kötetnek, „csak (egyik) lejegyzője”. Hazaküldött leveleiben a dokumentum stencilezett másolatai szamizdatként jöttek hazánkba. Legtöbben katolikus bázisközösségekben ismertük meg. Gitta azt ajánlotta: „mivel a tanítást élőszóban kapták, a felolvasás közel hoz az eredetihez”, ezért hangosan olvastuk fel. Az első hazai kiadás Az angyal válaszol címmel, Farkas József református lelkésznek köszönhetően 1989-ben jelent meg. Leginkább a II. vatikáni zsinat tanításaiban „megfürdött” közösségek fogadták örömmel. A kötet némán merült el a rendszerváltás zsivajában. A dogmatikusok elutasították, a hangos liberálisok „miszticizmust” gyanítva lenézték. Áttörést a második magyar kiadás hozott. 2005-ben a Párizsban élő magyar Kardos Gyöngyi támogatásával jelentette meg a Fekete Sas Kiadó. Ez a publikáció szenzáció lett. A Francia Intézet és a Magyar Rádió szervezte vetítésen, a könyv bemutatóján prominens francia és magyar értelmiségiek hallgatták Juliette Binoche-t, aki személyes vonzerejével népszerűsítette a könyvet. Sokan ekkor fedezték fel Mallász Gittát és „dialógusait”. E sorok írója még 1991-ben találkozhatott vele, kis dél-franciaországi házában. Egy évre rá Gitta átköltözött angyalaihoz, a mennyei műterembe. Az „angyalkönyvet” Yehudi Menuhin a következő szavakkal ajánlotta az olvasóknak: „Boldog vagyok, hogy rátaláltam erre a könyvre. Az angyal válaszol legmélyebb lényegemet érinti.” Claude Mettra, a párizsi rádió főszerkesztője 1974-ben készített interjút Mallász Gittával. Michel Cazenave francia író és rendező dokumentumfilmet forgatott róla. Egy francia és egy olasz film is kísérletet tett az angyali dialógusok bemutatására. Budapesten 2010-ben Molnár Ildikó színésznővel állítottuk színpadra a párbeszédet, s a néhány előadás nagy figyelmet kapott az odafigyelők részéről. Az értők értették. Sapienti sat.
Angyala mindenkinek van.
(Az Új Emberben Angyali dialógusok címmel Deme Tamás tollából megjelent 2012-05-17-es írás változtatás nélküli utánközlése, képek elhagyásával)
—
Rangos elismerés Mallász Gittának (MTI, 2012)
A Világ Igaza kitüntetést adományozta a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet Mallász Gittának (Margit), aki 1944 decemberében több mint száz zsidó nőt és gyermeket mentett meg Budapesten a deportálástól. A posztumusz elismerést az 1992-ben elhunyt grafikus, iparművész dédunokahúga, Mallász Andrea vette át vasárnap Párizsban Samuel Raventől, Izrael franciaországi nagykövetségének első tanácsosától.
A College des Bernardins-ben (Bencés rendi központ) mintegy háromszáz meghívott vendég részvételével megrendezett ünnepi átadáson megjelent mások mellett Jean-Raphael Hirsch, a Jad Vasem franciaországi bizottságának elnöke, Richard Prasquier, a Franciországi Zsidó Intézményeket képviselő Tanács (CRIF) elnöke, Trócsányi László magyar nagykövet és Ablonczy Balázs, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója.
A Világ Igaza emlékérem Izrael állam legmagasabb kitüntetése, amelyet olyan nem zsidók kaphatnak meg, akik a II. világháború alatt zsidók életét mentették meg. Az eddigi huszonnégyezer Igazak között 764 magyar van. Trócsányi László beszédében hangsúlyozta, hogy az I. világháborús vereség és megalázottság, valamint a trianoni területi és lakossági veszteségek semmi esetre sem szolgálhatnak bocsánatként a két világháború közötti magyar hatalom számára a zsidó közösség több mint kétharmadának anyagi és szellemi kisemmizése, majd szisztematikus fizikai megsemmisítése miatt. “Ez egy olyan történelmi tény, amelynek felelősségét minden magyarnak viselnie kell. Ahogy a holokauszt része az ország történelmények, a magyar nemzeti tudat sem kerülheti el többet, hogy szembenézzen ezzel a dicstelen súlyos örökséggel” – fogalmazott a nagykövet. A becsület azonban – mint hozzátette – a Mallász Gittához hasonló nőknek és férfiaknak köszönhetően nem veszett el teljesen, és az ő hőstetteiknek is részét kell képezniük a kollektív magyar nemzeti tudatnak.
Trócsányi annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a zsidó népirtás ma már a történelem része, amely “visszafordíthatatlan folyamat”. Elmondta, hogy a mindenkori kormány kötelessége és felelőssége, hogy az igazságot – miszerint ártatlanokat büntetlenül lehetett megölni – mindig ki kell mondani. Ezért hozta létre a magyar kormány a Holokauszt-emléknapot és a “magyar, európai és egyetemes emberi értékekhez hűen soha nem fogja eltűrni a szélsőségesség, az antiszemitizmus és a rasszizmus semmilyen formáját” – mondta a nagykövet.
Mallász Gittáról tartott méltatásában Anne-Marie Revcolevschi a Jad Vasem Intézet részéről arra emlékeztetett, hogy a Világ Igaza elismerést általában egy-egy család vagy személy megmentéséért szokták odaítélni. Mallász Gitta azonban több mint száz zsidó nőt és gyermeket mentett meg 1944-ben. Neve évekkel később Az angyal válaszol című világsikerű művének köszönhetően Franciaországban vált ismertté, ahol 1960-tól 1992-ben bekövetkezett haláláig élt.
A Magyarországon 1989-ben és 2005-ben megjelent, eddig 24 nyelvre lefordított dokumentum vallásos ihlegésű, de egyik valláshoz sem köthető, filozófiai, ugyanakkor költői mű, amely az élet értelmét és módját kutatja. A könyv egyik legismertebb népszerűsítője Juliette Binoche Osccar-díjas színésznő, aki a kitüntetés átadásán a közönség soraiban foglalt helyet.
A második világháború idején született szöveg négy Budapesten élt fiatal művésznek (Mallász Gitta, Dallos Hanna, Strausz Lili és Kreutzer József) 1943-44-ben – érzésük szerint egy különös erő hatása alatt, egy angyallal folytatott, illetve lejegyzett 88 beszélgetését tartalmazza. Nincs konkrét szerzője, csak “egyik írnoka” volt Mallász Gitta, aki keresztényként egyedül élte túl a háborút. A magyar kézirat alapján készült forítás 1976-ban jelent meg először francia nyelven, amivel elindult a nemzeetközi siker útján.
Az 1907-ben az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Ljubljanában osztrák anyjától és magyar katonatiszt apától, szigorú katolikus családban született Mallász Gitta Budapesten végzett iparművészeti tanulmányai során ismerkedett meg azon zsidó barátaival, akiket a vészkorszak idején a gettóból szeretett volna kimenteni. Ezért vállalta el 1944 augusztusában egy hadiüzemnek álcázott egykori zárdában Budaligeten – a jelenlegi Lauder Iskola helyén – a “hadiipari felügyelői” munkát. Amikor a nyilasok decemberben a varrodában bújtatott zsidókért jöttek, Mallász Gitta a szomszédos villában lakó SS-tisztek segítségével mentette ki többségüket. Személyes barátai, Hanna és Lili azonban nem menekültek el, így őket Ravensbrückbe deportálták, ahol elpusztultak, József pedig munkaszolgálatban halt meg. A Párizsban élő Kardos Gyöngyi Margit, Mallász Gitta egykori barátnője és szellemi hagyatékának gondozója az MTI-nek elmondta: barátai elvesztése után a küldetéstudat mentette meg Mallász Gittát a teljes összeomlástól, az vezérelte, hogy az “angyalkönyv” pozitív tanításait továbbadja. Az 1976-os megjelenést követően előadásokat tartott világszerte.
(Források: https://sikerado.hu és https://kultura.hu az eredeti 2012 május 15-i MTI közlemény alapján)
2010
Pokol és paradicsom Juliette Binoche színésznő (Magyar Narancs, 2010)
Május 12-étől tizenkét napon át ő a cannes-i filmfesztivál arca; a fesztiválról és különböző spirituális dolgokról beszélgettünk vele Párizsban.
Magyar Narancs: Miért vállalta a “plakátsztár” szerepét?
Juliette Binoche: Épp itt volt az ideje, hogy Cannes-ról megváltozzon a közfelfogás. Nagyon is ráfér az irányváltás, az eddigi sztereotípiák megváltoztatása, hogy ott minden csak csupa glamour. Persze az is, de sok minden más is. Például ablak, kitárulkozás a világ ismeretlen filmesei felé, párbeszéd a kultúrák, a népek, az identitások között – kézenfekvő tehát, hogy örömmel vállaltam a felkérést. Amúgy az egyik legjobb barátnőm, a híres, Amerikában élő fotós, Brigitte Lacombe csinált rólam képeket, őt még Az angol beteg forgatásán ismertem meg.
MN: A szerepek kiválasztásánál is a személyiségek szerint dönt?
JB: Még szép! A művészet minden téren bizalmi, érzelmi, rokonszenvbeli kérdés. Kölcsönös szeretetáramlás nélkül képtelen volnék átadni magam bárkinek és bárminek. Amikor elolvasok egy forgatókönyvet, az első kérdésem magamhoz: “Kivel mit szeretnél megélni?”
MN: Az önátadás szokatlan módját választotta Akram Khan brit-iráni koreográfus, táncos IN-I című kétszemélyes darabjában. Régóta érdeklődik a tánc iránt?
JB: Még a gyerekkoromból jön. Emlékszem, egy napon azzal álltam az apám elé, hogy táncos leszek, vagy bohóc. Pár évig balettoztam, végül azért hagytam abba, mert túlsúlyos és szertelen voltam. Évtizedekig jegeltem magamban az önkifejezésnek ezt a féktelenül szabad vágyát. Aztán pár éve találkoztam Akrammal. Nem ő “ugrott rám”, hanem én őrá! Az IN-I közös kreációnk. Igazán soha nem éreztem magamat a helyemen a színpadon. Még olyan prózai előadásokban sem, mint amiket Londonban játszottam. A színpad a tökéletes kiszolgáltatottság állapota. Nincs mentőöv, amibe kapaszkodhatsz, csak a partnered szeme, lénye, energiái. A testi-lelki meztelenség, a valódi felszabadultság hívásának engedtem, amikor újra elkezdtem edzeni, próbálni, a testem reakcióit figyelni.
MN: Mindezt már negyvenen túl. Nem félt a tét nagyságától?
JB: A korral együtt nő a bátorságom. És igazat szólva soha nem féltem a kritikáktól, attól sem, ha kinevetnek. Egyre eltökéltebb és szenvedélyesebb vagyok.
MN: Lázadó gesztusnak szánta, hogy pár éve meztelenül állt modellt a francia Playboynak?
JB: A meztelenség nekem egyenértékű a szabadsággal. Színészként sem teszek mást, mint hogy lemeztelenítem magam. Lélekben nehezebb levetkőzni, mint testileg. Különbséget teszek céltalan magamutogatás és natúr létezés között. Én az utóbbit “gyakorolom”, kicsit megmutatva azt is, hogy egy nőt nem a kora, a kifogástalan alakja éltet.
MN: Az utóbbi években kedvet kapott a festéshez és az íráshoz.
JB: Szerintem mindenkinek szüksége van arra, hogy megszabaduljon a régi “bőreitől”, szokásaitól, hogy átalakuljon. Időszakosan különféle szövegeket írok, rajzolok, festek, fotózom. Úgy adódott, hogy az írásaim versekké álltak össze. Hozzáteszem, a szépirodalommal picit hadilábon állok. Kapok is szemrehányásokat az író barátaimtól, hogy nem olvasom el a könyveiket. Balzacon, Dosztojevszkijen, Thomas Mannon nőttem fel kamaszkoromban, leginkább az ő társadalmi, pszichológiai megközelítéseik érdekeltek. Amióta filmezem, rengeteg forgatókönyvet olvasok, emellett a spirituális művek jelentik számomra a lélegzetvételt. Ami a képeket illeti, többségüket forgatási élmények ihlették.
MN: Miért kezdett spirituális dolgokkal foglalkozni?
JB: Huszonöt éves lelkes lázadó voltam, amikor Léos Caraxszal öszszekerültem. Soha nem éltem át olyan viszontagságos időszakot, mint amikor A Pont-Neuf szerelmeseit forgattuk. Több hónapos leállások, pénzhiány, kommunikációképtelenség. Pocsék lelkiállapotban voltam, ráadásul fizikailag is lebetegedtem. A betegágyamnál meglátogatott egy táncos barátnőm, ő adta a kezembe Mallász Gitta Az angyal válaszol című könyvét, ami minden túlzás nélkül megváltoztatta az életemet.
MN: Hogyhogy?
JB: Egyszerűen felülírt mindent, amit addig hittem életről, szenvedésről, kegyelemről, hitről. Négy deportálásra, halálra váró ember történetén keresztül megláttam az alagút mélyén a fényt. Hirtelen úgy éreztem, hogy ha az emberiség legsötétebb korszakában voltak emberek, akik reméltek, hittek, egymásba és égi üzenetekbe kapaszkodtak, akkor az én hozzájuk képest elenyésző nyűgjeimre is létezik orvosság. Mintha csak új önazonosságot kaptam volna.
MN: Az önfeledtsége, a kozmopolita világszemlélete is ebből a megfoghatatlan tartományból táplálkozik?
JB: Két lábbal járok a földön. Szeretek, dühöngök, csalódom, kísérletezem, a korlátaimat feszegetem. Mégis belülről úgy érzem, hogy minden harcomat, érzékenységemet, szenvedélyemet valami láthatatlan erő koordinálja. Különben széthullanék.
MN: A vallás is része a mindennapjainak?
JB: Mondhatni, klasszikusan keresztény családban nőttem fel. Az első döbbenet akkor ért, amikor megkérdeztem anyámat, hogy hisz-e Istenben, mire ő azt felelte, nem tudja. Azon túl minden vallási érzés meghalt bennem. Rengeteg vallással, világnézettel találkoztam az utazásaim során. Mindegyikből azt a következtetést vontam le, hogy az igazi vallások a szeretetről szólnak, hogy a pokol a bezártságot jelenti, a paradicsom pedig a nyitottságot.
MN: Megannyi magányos, szótlan, enigmatikus figurát keltett életre a filmvásznon. Ezekhez a szerepeket is spirituális úton közelíti meg?
JB: Hogy ki honnan, milyen úton közelíti meg őket, magánügy. Végső soron minden hitelesség kérdése. Egy színész munkája első lépésben az önmagával folytatott munkáról szól. Hogyan lehetnék őszinte sok millió ember szemében, ha nem vagyok az magammal szemben. Egy alkotó lénynél szerintem elkerülhetetlen, hogy egyszerre legyen jelen a valóság szintjén és a szellemi tartományokban. A kettőt egyensúlyba hozni, átáramoltatni magunkon, az agyunkon, a szívünkön, ez a dolgunk. Ezért sem vállalok erőszakos szerepeket.
MN: A magánéletét is ezen a kettős szinten éli?
JB: Nálam nem válik külön magánélet és hivatás. Olykor ez problémákat is okoz.
MN: Miért éppen a kambodzsai árvák támogatását vállalta a kozmetikai reklámok bevételéből?
JB: Kambodzsában forgattam, amikor szembesültem az ottani kiskorúak életével. Iszonyatos megpróbáltatásokat éltek meg azok a gyerekek. Nyolc-tíz évesek esnek áldozatul a prostitúciónak. Arra törekszem, hogy minél több gyereket lehessen visszahozni a normális létbe, kiszakítani őket a nyomorból. A nyugati civilizációban mindannyian felelősek vagyunk. A hihetetlen gazdagságunk elképzelhetetlen lenne, ha nem zsákmányoltuk, szipolyoztuk volna ki évszázadokon át a szegény országokat. Minden “szónoklat” hiábavaló, ha nem cselekszünk, ha nem lépünk fel cselekvőleg a megmentésükért.
(A Magyar Narancsban – https://magyarnarancs.hu/film2/pokol_es_paradicsom_-_juliette_binoche_szineszno-73758 – 2010-05-13 megjelent írás változtatás mentes utánközlése)
2005
Az angyal válaszol: Juliette Binoche Budapesten / Az angyali Binoche Budapesten (MTI, 2005)
Budapesten tartózkodik Juliette Binoche, az Oscar-díjas francia színésznő, Hollywood egyik vezető sztárja, de nem filmforgatáson, hanem egy újra kiadott magyar könyv, “Az angyal válaszol” érdekében vállalt küldetésben.
“Azért jöttem Budapestre, mert ez a könyv megváltoztatta az életemet. Olyan belső dolgokat tárt fel bennünk, amelyeket korábban éreztünk talán, de nem ismertünk fel és olvasva mintegy rácsodálkozunk. Mindenki másként élte ezt át azok közül, akik elkísértek ide” – hangoztatta Juliett Binoche, aki vasárnap este Sofitel Atrium hotelben beszélt a műről.
“17 éve kaptam valakitől a könyv francia kiadását, le se tudtam tenni, amíg végig nem olvastam, valóságos felfedezés volt számomra. Idő kell hozzá, sokat követel és sokat adott mind a filmezésben, mind a magánéletben”. A művésznő tucatszámra vásárolta és osztogatta a könyv példányait ismerőseinek, sűrűn forgatta lapjait olyan filmek forgatása közben, mint Az angol beteg, vagy a Végzet és A Pont Neuf szerelmesei.
A már 15 nyelven megjelent, egyre növekvő világsikerű kötet vallásos ihletésű, de egy valláshoz sem köthető, filozófiai és ugyanakkor költői mű, amely az élet értelmét és módját kutatja, és amelynek négy “hírnöke”, létrehozója és lejegyzője, Hanna, Gitta, Lili és József már nem él. A második világháború idején született szöveg négy fiatal művésznek 1943-44-ben – érzésük szerint egy különös erő hatása alatt, vagy mintegy azzal, “az angyallal” – folytatott, illetve lejegyzett 88 beszélgetését tartalmazza. Nincs konkrét szerzője, csak “egyik írnoka” volt Mallász Gitta, aki keresztényként egyedül élte túl a háborút – három társát zsidó származásuk miatt Ravensbrückbe hurcolták, ahol életüket vesztették.
Az egyedüli túlélő Gitta – aki 120 zsidó asszony és gyermek életét mentette meg a vészkorszakban, de a barátaiét hiába próbálta – a kéziratot 1960-ben Párizsba vitte. Ott évek hosszú munkájával franciára fordították, majd 1974-ben rádiójáték készült belőle, amely rendkívüli érdeklődést váltott ki és lehetővé tette a könyv 1976-os kiadását francia nyelven, amivel elindult a nemzetközi siker útján. Gitta halála előtt a Daimon Verlag svájci könyvkiadónak adta át a műveivel kapcsolatos jogokat, és egy másik Franciországban élő magyar asszony, Mallász Gitta fiatalabb barátnője, a keleti nyelvész és természetgyógyász Kardos Gyöngyi Margit vette kezébe a szöveg ügyét.
Vele ismerkedett meg Juliette Binoche, aki annyira fontosnak tartja a mű “visszatérését” Magyarországra, hogy nemcsak anyagilag segíti az új kiadást (az 1988-as első kiadás ma szinte hozzáférhetetlen), hanem népszerűsítése végett vállalkozott a jelenlegi magyarországi utazásra is, amely – mint az MTI-nek elmondta – első budapesti látogatása.
Juliette Binoche-sal és Kardos Margittal együtt Budapestre látogatott a könyv francia és svájci kiadója, valamint Patrice Van Eerssell, aki “La source blancehe” (A fehér forrás) címen terjedelmes könyvet írt Az angyal válaszol hatásáról és forgatókönyvvé is szeretné átformálni a “négy hírnök” szövegét. Vele tartott még több más ismert francia értelmiségi. Szombaton a Francia Intézetbne méltatták a könyvet, vasárnap eset a filsztár a Sofitel Atriumban a magyar sajtó képviselőivel találkozott, interjúkat adott, kedden a Magyar Rádió egyik műsorában beszélgetnek róla a csapat tagjai.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy tervezi-e a történet filmre vitelét a saját szereplésével, Juliette Binoche azzal válaszolt, hogy ez még korai lenne, erre fel kell készülni előbb az életben, az a fontosabb, csak azután jöhet egy film előkészítése. A művésznő egyébként intenzív munka közepette szakított időt a budapesti látogatásra, amelynek során felkereste a “négy hírnök” életének helyszíneit; mint mondta, mély meghatottsággal töltötték el, maga a város pedig nagy hatással volt rá. Juliette Binoche-nak a közeljövőben és jövőre négy filmjét is bemutatják különböző országokban. Az egyik a Mary – Mária – lesz, amely karácsony előtt, 21-én kerül a mozivásznakra, és korábban rejtve maradt evangéliumi szövegeken alapul, mondta el a filmcsillag.
(MTI hír az Eduport és a FigyelőNet átvételével, eredeti megjelenési idő: 2005-12-12)