A gömb nehezebb, mint a földgolyó…
de a GYERMEK eljátszik vele,
mert ugyanabból az anyagból van : FÉNYBŐL. (G2, 20.old)
A SZERETET KÜLÖN VAN,
A FÉNY KÜLÖN VAN.
TE A KETTŐ KÖZÉ VAGY FESZÍTVE.
EZ A TE UTAD.
Száz halál van a kettő között.
A szeretet hordozója a fénynek.
A SZERETET FÉNY NÉLKÜL SEMMI.
A FÉNY SZERETET NÉLKÜL SEMMI . (G4, 27.old)
TETT ÉS ANYAG KÖZÖTT PATTAN KI A SZIKRA. (G5,32.old)
G. Szeretnék olyan képet festeni, amelyben rezeg az új Fény,
hogy aki nézi, honvágyaz érezzen a Fény után. Lehetséges ez ?
– A FÉNY RAJTAD KERESZTÜL ÁRAD…. (G9, 46.old)
Hírt mondok néktek :
A Megváltás az lesz,
amikor az EGYEDÜLVALÓ FÉNYESSÉG
a legmélyebb sötétségbe leér. (G14. 75.old)
A SZÓ – FÉNYHORDOZÓ.
AZ IGAZ SZÓ – SÚLYOS.
A HAZUG SZÓ – SÚLYTALAN. (G15. 86.old)
BENNÜNK SZEMLÉLI ÖNMAGÁT.
Legyetek hát tiszta tükrök ! (G18, 107.old)
A kiválasztottak már látják az Új Fényt,
amire még nincs név. (L18, 110.old)
Tavaszodik.
Egy virág, egy fű a hírhordozók,
és vallások, próféták, templomok.
De jön a FÉNY, az Erő.
Nem lesz többé templom,
mert minden az lesz. (L20, 123.old)
Mielőtt cselekszel,
szenteld meg a pillanatot !
Zárd le a régit !
Ne láss, ne hallj régivel !
S ha megnyilatkoztak az Új Szemek benned,
akkor nyisd ki a régit !
Azon keresztül fog áradni az Új Fény. G.21. 129. old.
– Az Új Országban is van arany,
de az fém helyett FÉNY.
Nem kaphatod meg az új golyót,
ha tartod görcsösen a régit. G.22, 137.old.
– Ádám a fényes után kapott a FÉNY helyett.
Még egy fa van.
Annak neve : Titok, gyümölcse : a FÉNY.
A Tudás fája : az ember-lehetőség.
A másik : az EMBER-LÉT.
Az egyik fa : az éned, a fényes,
a másik : az Új, a fénylő.
Más, ha tükör vagy, és más, ha nap. G.23. 143.-144. old.
– Az új Termés FÉNY és nem fém.
Addig töprengett az ember, hogyan lesz a vasból arany,
mígnem aranyból vas lett, és a vas lesújtott. G. 23. 145.old.
– A régi törvény :
Fák nőnek….kivágatnak…és tűzre vettetnek.
Mindig új fa nő…kivágattatik.
Az Élet fája örök, mert gyümölcse a FÉNY.
A régi fa tüzéből van a törzse.
Már nem kell elégetni, mert gyümölcse a FÉNY. G.23. 146.old.
– Ki a FÉNY ?
G. Ő.
– Jól mondád. Őrizd jól ! G.24. 152.old.
– Ki harcolhat a sötéttel ? – A Fény.
S ki győz ? – A Fény. G.25. 155. old.
– NE VÉGY RÉSZT A SÖTÉTBŐL,
DE ADD A VILÁGOSAT MINDIG ÉS MINDENKOR !
MAJD A SÖTÉT ELTAKARODIK. G.25. 156.old.
– Nem kell immáron sietnetek,
hogy meglássátok a Fényt.
Mert a Fény mindenhol lesz,
és nem lesz többé Betlehem.
Új Karácsonyt hirdetek,
melyre nem jön Húsvét.
Húsvét üres héj már. L.27. 174.old.
– Az új FÉNY, ami jön,
szétporlaszt minden hamisat. L.27. 175.old.
L. Hogyan lehetne a vallást és a tudományt egyesíteni ?
– Az Új Fénynél fel fogják ismerni, hogy az EGY.
Mindig is EGY volt.
Mint ahogy dallam és ütem EGY és elválaszthatatlan.
A nagy zenekar minden tagja külön játszik.
De a szimfónia EGY. L.27. 176.old.
G. Hol a határ a helyes tisztánlátás és a tilos ítélet között ?
– A mérték. Fényhozó vagy.
Ismerned kell a szemek gyengeségét.
Nem ítéletből.
HA EGÉSZ LÉNYEDET A MEGVÁLTÁS
SZÁNDÉKA TÖLTI KI,
AKKOR MÉRNI FOGSZ, DE NEM ÍTÉLNI. G.28. 180.old.
– Az örök pillanat sugár az örök Fényből.
Az ember feladata,
hogy rést üssön a gömbön, amiben él.
A sugár behatol magától.
Nem kell a házat lebontani,
hogy világosság legyen.
Elég egy ablak.
A Fény biztosan behatol. G.28. 179.old.
– Hogy felérj a végtelen Fényig,
túl kell, hogy jussál a teremtett síkon.
Különben nem éred el.
HA TÚLJUTSZ, MEGSZABADULSZ
ÉS MEGSZABADÍTASZ.
Milyen csalóka ez a gömb belül
az ő napjaival, holdjaival
és végtelen terével, ami bizony véges !
Az ő évmilliárdjaival és évmilliárdjaival,
melyek semmik egy örökkévaló pillanathoz mérve. G.28. 179.old.
-Pusztító erők nincsenek a helyükön.
Ezért pusztítanak.
Nincs pusztítás, ha felemeled.
Méregből-gyógyulás, tűzből-fény.
Ezért áll az ember és nem mászik.
Ami rosszat csak el tudsz képzelni,
abból lesz az Új Jeruzsálem. G.29. 188.old.
– Az éjszaka biztos, bársonyos sötétség.
A szürkület sem nappal, sem éj.
Ne hiányold, mert a FÉNY mindennél csodálatosabb !
Minden átmenet próba.
Ne féld a sötétet elhagyni,
mert a gyökér – örökké a sötétben –
egy marad a virággal, a gyümölccsel. L.30. 201.old.
Már dereng a Fény. G.32. 215.old
– Új Fényt kell mutatni.
Az ÚJ FÉNYT,
mely nem szavakon múlik, hanem biztonságon. L.33. 222.old.
– A SZEMBŐL SUGÁRZÓ FÉNY A LÁTÓ FÉNY. G.34. 225.old.
– A FÉNY NEM A SÖTÉTSÉGBŐL SZÜLETIK,
DE A SÖTÉT MEGHAL A FÉNYTŐL. L.34. 229.old.
– A mosolyról szólok.
Nem tudjátok, mit jelent.
HÍDJA A RÉGI KÖZBEVETÉSNEK.
Állati és állaton-túli sík között – mély szakadék.
A mosoly a híd. L.35. 232.-233.old.
– HA ÖNMAGADBAN HISZEL, BENNE HISZEL.
Ne tévelyegj hát ! Nincs kettő, csak egy.
A hitnek nincs iránya, nincs le és fel.
Nincs megvetett anyag, minden az Ő teste.
Te hiszed, hogy hiszel.
Ha süllyedsz, nem hihetsz.
A Mester a vízen járt, nem süllyedt le.
Önmagában hordozta az Atyát, Egy volt VELE.
LEHET EGY VELE, MI NEM Ő ? G.36. 237.-238.old.
– A kicsiny csírának sejtelme sincs,
mivé fog nőni.
Mégis duzzad, feszül, törekszik a fény felé.
Hogy mivé lesz valójában,
az a feszülés fokától függ. L.36. 243.old.
– Hasztalan tudja a kicsiny csíra,
hogy mélyében nagy fa lehetősége rejlik,
ha nem tör, feszül, nő a fény felé.
A talaj oly kemény, a föld oly nehéz,
minden lehetőségét be kell vetnie,
hogy leküzdje. L.36. 244.old.
– Az nem homály, az túl erős fény.
Akkor sem lát a szem, ha nincs fény,
és akkor sem, ha szokatlanul erős. L.36. 245.old.
– A FÉNY az egyetlen tény !
Általa van a lény.
Lény vagy és FÉNY. H.39. 262.old.
– A hetedik menny éppőly közel,
mint a hely itt lenn,
hol lábatok pihen : a föld.
A király ott Ő.
A földre nem jő többé.
Vakító fény, egyetlen tény. 40.beszélg. 265.old.
– A király Ő, az Örökké Lévő.
Köntöse fehér, de tűz, mely felér HOZZÁ.
Szolgái vagytok. Szolgáljátok
a Dicsőt, a Fényből Lévőt, a nem Nézhetőt,
az örök Hihetetlent, az egyetlen Hihetőt ! 40.beszélg. 266.old.
– Sötétség, gazság eltűnik, megszűnik,
ha a FÉNY eljöhet.
Figyeljetek ! A FÉNY, mit adunk kétszer tompul.
Láng kapná el a világot, oly végtelen erős.
Szárnyunkkal szűrjük.
Emelkedjetek ! Szűrjétek újra !
FÉNY csak így jöhet.
TŰZ SZÁLL A FÖLDRE. 40.beszélg. 266.old.
– Szemetek látni fog égi tüzet,
ha kiég bennetek minden, mi rég.
Különben elégtek – s az nem elég.
Tisztulnotok kell, mert másképp nem lehet.
A FÉNY, mit lehoztok, oly csodálatos !
CSAK OTT FÁJ, AZ A TÁJ, AHOL KELL
VÁLTOZNOTOK. 40.beszélg. 266.-267.old.
– jő a kikelet, a FÉNY, a Meleg.
Higgyétek ! Ő biztosan jő,
Ő veletek. S Ő a FÉNY. 40.beszélg. 267.old.
– Mindenek központja Ő.
Ha a fény TŐLE jő,
a « Segítő » keze nő,
átölel mindeneket és szabadon tehet. 40.beszélg. 268.old.
– A sötét csak árnyék lehet,
mit vet az anyag, hová nem hat a fény.
A fény is anyag,
ha az anyag határt szab neki.
AZ ÚJ FÉNY ÁTHAT MINDENEN.
Nincs többé határ, nincs többé távol és közel. 40. beszélg. 268.old.
– Igaz a szavunk.
Hisz csak Általa vagyunk.
A FÉNY az italunk.
Dicséret a dalunk.
Minden szolgálatunk az Övé.
De mi egyek vagyunk.
Szolgálatunk közös. 42.beszélg. 278.-279.old.
– Hatni csak Általa lehet.
Minden fény Tőle ered.
Minden tér alapja Ő. 44.beszélg. 283.old
– Menyasszony – Vőlegény,
kettősség csupán : edény,
melyben az üdvösség lakik.
Menyasszony – Vőlegény,
teremtő és teremtett lény,
árnyék és fény,
csupán edény,
MERT Ő A MÁMOR. 49.beszélg. 298.old.
– A napmeleg csak visszfény lehet.
Az örök leendő
az egyetlen teendő
nem lakik kívül.
Ha szemetek lát,
az egyetlen gát
megsemmisül.
A Hét Sugár erre vár.
A világ – a kő , az ág, a ló – mind vár,
hogy lesztek-e már együtt : EMBER ! 52.beszélg. 308.old.
– Törékeny lény,
homlokán FÉNY,
és az edény megtelik.
Most üres volt hosszú ideig.
De megtöltetik,
mert készség és nem kétség
lakik szívetekben. 53.beszélg. 311.old.
– AZ EDÉNY MÉG SÖTÉT.
HA BENT KEZD IZZANI A HÉT,
ÁTLÁTSZÓVÁ VÁLIK A FALA.
AZ Ő DIADALA
ÁTTÖR A FALON. 53.beszélg. 313.old.
– A Hetedik hangja süvít,
lángja vakít.
Eljön az Idő, és az Új kinő.
Az új TETT nehezebb, mint a régi,
de Égi erő lakik köztetek,
bárhol legyetek. 54.beszélg. Pünkösdvasárnap 317.-318.old.
– Áldás és béke !
Közeleg a vége, a próba vége.
A külső lét tovább rohan
a mélybe, az örök éjbe.
Ti éltek boldogan
a FÉNYBEN felül. 55.beszélg. 318.old.
– Az Új Nevű közelít.
Készítsétek az útjait !
Ruhátok Eléje terítsétek !
Az egyetlen ruhát, at « én »-t.
FÉNYÖLTÖZETET csak meztelen vehet Tőle. 55.beszélg. 322. old.
– Már nem szamáron közeledik a FÉNY, mely vakít.
Új Neve áldott legyen !
Új FÉNY, mely árnyékot nem terem többé.
MERT AZ ÚJ ANYAG ÁTLÁTSZÓ LESZ –
ÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ. 55.beszélg. 322.-323.old.
– Újul a föld,
újul az ég.
A FÉNY kigyúl.
Múlik a sötét.
A Hét Láng még vakít.
ÚJ SZEM SZÜLETIK,
MELYEN ÁT
MINDENKI LÁT,
azt, amit hordozni bír. 57.beszélg. 327.old.
– A FÉNY szívén nincs zár.
Nincs érzelem, mely köt.
Nincs kényelem, mely földhöz lapít.
Nincs törekvés.
Már út sincs, sem rés.
A FÉNYSZÍV magába zár,
és kiárad mindenfelé…
És hat 62.beszélg. 344.old.
– HA LÁTTOK PORLADNI VALAMIT,
HIGGYÉTEK, A FÉNY KÖZELÍT ! 57.beszélg. 328.old.
– Kitárja karját az Új Lény.
S a kereszt már FÉNY.
Négy szára a szent Négy.
A negyedik,
mely most már telik
a szív a közepén.
A FÉNYSZÍV magába zár,
és kiárad mindenfelé….
És hat 62.beszélg. 343.-344.old.
– A FÉNY karokat tár, vár,
szívébe zár.
S mégis mindenki szabadon jár. 62.bezélg. 343.-344.old.
– Minden megtelik
iszonyú fénnyel.
Elbújni nem lehet,
mert az Új Fény mindenen átmehet. 63.beszélg. 346.old.
– Ne bújjatok !
De még mindig tisztuljatok-
amíg lehet !
Kék Fény dereng,
de jön a Fehér,
ahol a hét szín összeér,
s a tér megszűnik.
A sárga nap
pislogó mécsesnek hat mellette. 63.beszélg. 346.-347.old.
– A Kék Fény dereng,
de jön a Fehér,
ahol a hét szín összeér,
s a tér megszűnik. 63.beszélg. 346.old.
– Az egyház meghal.
A vízkereszt örök.
A víz megváltja az anyagot.
A tűz a vizet.
S a FÉNYMAG a Hatot. 63.beszélg. 348.old.
– Az ÚJ FÉNY nem mécsesben lobog,
eláraszt mindeneket.
Vak többé nem lehet.
Mert vagy lát, vagy elég.
Ez nem a vég –
ez a kezdet. 64.beszélg. 352.old.
– Az új FÉNY
túl van a régi körön. 64.bezélg. 352.old.
– De felemeltetik
a FÉNYMAG, az új Ostya
mindenek fölé.
Hol a FÉNYSZÍV dobog,
ott örökmécs nem lobog,
mert a szél a tér gyermeke,
annak ott nincs helye.
A FÉNY mindent eláraszt.
Ami lent van – az fönt, mi fönt – az alant.
A hant és a menny EGY. 64.beszélg. 352.-353.old.
– Kezetek oldja az anyagot !
Szátok szólja a hírt !
Szívetek adja a magot !
Egész lényetek a Hatot !
S a Hetedik jönni fog.
AZ ADÁS AZ EGYETLEN ÚT,
MELYEN LEJUT A FÉNY.
ADJÁTOK ODA A MAGATOKÉT,
ÖNMAGATOKAT !
Az « áldozás » számotokra
nem KAPÁS, de ADÁS.
Így eljön a Hét. Higgyétek ! 64.beszélg. 353.old.
– A kapcsolat a cél.
Kapcsolat nélkül semmi sem él.
Az anyag hívja a szellemet.
A szellem gyúrja az anyagot.
A választott dala a kapcsolat :
anyag-szellem….szellem-anyag.
ANYAGBA MERÜLNI – HOLT.
SZELLEMBE SZÁRNYALNI – VOLT.
DE MOST KÉSZÜL A BOLT,
A KAPCSOLAT. 65.beszélg. 354.-355.old.
– Az anyaöl sötét,
de ragyog a Hét.
Az anyag véd, de fog.
A régi kapcsolat szakad
anyag és anyag közt.
Nem a FÉNY születik,
hanem az új anyag, a FÉNY-ANYAG.
A FÉNY mindig volt és mindig lesz. 65.beszélg. 353.old.
Az egész teremtés FÉNY-ből van. (Hanna rajza alapján) megértem, hogy valójában nincs külön se anyag, se szellem : minden az egyetlen FÉNY különböző rezgésállapota és fokozata. Hanna rajza ezt a rezgésállapotot illusztrálja, jelezve, hogy a FÉNY egy « pontból » : az isteni Forrásból fakad. Elképzelhetetlen intenzitású ez a Fény-kiáradás, a legfinomabb rezdülésétől a legsűrűbbig. Legtömörebb formáját « kőnek » hívjuk.
A rajz közepén egy hasadás látható. Ez rendkívül fontos, és azt jelzi, hogy a Fény-áramlás még nem folyamatos. Az Angyal legalacsonyabb rezgése az egyetlen, amely elérheti az ember legmagasabb rezgését, amennyiben e magasságot és mélységet az Új Ember magában egyesíti. Egyelőre a rés, a szakadás fennáll, úgy hívjuk : halál. Az Új Ember születés a halál halála.
65.beszélg. 356.old.
– A FÉNY hívogat,
de a négy Kerub lesújt.
Az új fa gyümölcse szent,
úgy fent, mint ott lent.
Elérni nem lehet.
A négy Kerub véd,
és őrzi a Hét.
Nem veheted, nem eheted, 65.beszélg. 360.-361.old.
– Minden test vetület.
Oka a hét rezdület.
Minden lét csak tünet.
Az új rezgés már rezeg.
Az új anyag lebeg.
Ég és anyag benne egy lehet.
Az anyag nem mozdul – vak.
A Hetedik nem mozdul – hat. ( I és VII)
A növény nő, célja a fény.
A Szeráf a legfelsőbb lény ( II és VI)
célja : Ő.
Az állat akar, örül és fél.
Az Angyal él. Tette a dal. (iii és V)
Hol minden egy pontba szalad :
az ÚJ LÉNY : AD. (IV)
Az Új Rezdület mindent emel. 66.beszélg. 362.-363.old.
– AZ IGAZSÁG – vakít.
A LEHET – TEHET.
Az AKARAT – SZABAD.
Az Új Rezdület mindent emel.
Minden halad,
de nem mozdul az AD. 66.beszélg. 363.old.
– Az iszonyú fény,
az átható, de ADÓ,
az ŐS EGY VALÓ.
Új formát
nem ölt többé a Hét :
EGY.
Négy Kerub kardja lehull.
A Fa szabad. 66.beszélg. 363.-364.old.
-…az ég is tér.
A Végtelen benne el nem fér.
De elfér kicsiny helyen,
benn, a szív mélységében. 68. beszélg. 368.old.
– Ott van az új ütem.
Vakító Fény ott benn pihen.
Legszentebb titok :
Csak Általa ható mag – AD.
Örökké tartó pillanat. Teremtő ! Szabad ! 68.beszélg. 368.old.
– Az öt érzék egy-egy lépcső.
Az anyag a kéz, mely tapogat.
A víz, az oldat az íz.
A finom anyag, a lég, a szag.
Még finomabb a rezdület,
melyet közvetítenek a fülek.
Az ötödik a fény,
mely a szemen keresztül halad.
A hatodik EGYÜTT az öt, a KAPCSOLAT.
A hetedik a Mag. 69.beszélg. 369.old.
– Nyíljon meg az ÉRTELMETEK !
Az értelem nem a tudat.
Az értelem a FÉNY,
mely VAN, HAT, AD. 69.beszélg. 369.-370. old.
– A FÉNY még zavar, még fáj, még hideg.
Az ÚJ FÉNY elsöpör minden hitet. 69.beszélg. 370.old.
– AZ ÉRTELEM VALÓJÁBAN SZERELEM.
Teremtő pillanat.
Fényözön, mely árad az Új Szemen. 69.beszélg. 370.-371.old.
– Árad a FÉNY. Aranyedény.
Átlátszó arany.
Nem látható, nem tapintható,
csak ADHATÓ. 69.beszélg. 371.old.
– Az Új Lény, a szeplőtlen anyag.
Méhében FÉNY, átlátszó, szabad.
Mi benne kő, az IGAZ.
Mi nő, az SZERETET.
Az állat, az ÖSSZHANG.
Az ötödik, a BÉKE.
A hatodik, az ÜDV.
És a hetedik, az egész.
Mi összeköt : a szív,
az ÉRTELEM. 70.beszélg. 371.-372. old.
– Ég és föld között a fekete űr
izzó fehér lesz,
izzó fehér !
A fekete árok csak halottat nyel.
Az izzó fehér Fény
izzó fehér lángokat lövell.
Minden elég, mi él és lehel,
mi élettelen és holt,
minden, mi lesz, minden, mi volt, 74.beszélg. 386.old.
– Az ártatlan, a szűz teremtés
meg nem hal. Újra éled.
A FÉNY vakít, az örök FÉNY.
Minden lény megváltatik. 74.beszélg. 386.old.
– De bent zeng, kívül születik :
az örök szerelem : a Hét együtt,
a vakító fehér.
A két végtelen között a tértelen tér –
a felismerés, az ÉRTELEM.
(Egy csillag lehullt:)
izzó fehér fény feketébe múlt.
Régi teremtés pora.
Új teremtésnek kora. 74. beszélg. 387.old.
– Égi had és földi rög között
örök FÉNY, örök SZERELEM és IMÁDAT 74.beszélg. 387.old.
– A negyedik kiterjedés az egyetlen,
melyen nincs rés.
Mi innen és tül, még szolga és úr.
Anyagnak szellem – szellemnek anyag
a negyedi, a Mag, a szabad, az EGY.
Ki jár a tengeren,
annak lábánál alázat legyen,
de homloka a legfelsőbb Lény, a FÉNY hona. 75.beszélg. 390.old.
– A kő, a megvetett,
a szeglet fejévé lőn.
Ő visszajön, és Ő a FÉNY. 74.beszélg. 388.old.
– A sülytalan test az Új.
Bárhova lép a láb, nem nyom.
Lábatok nyomán minden virul.
Nincsen többé innen és túl,
ha a FÉNY kigyúl. 75.beszélg. 390.old.
– A sárkány csapkod,
de a sárkány el nem érheti, mi Új.
Minden régit magával ránt,
de semmit sem bánt, mi Új.
Az új FÉNY összeforraszt
eget és földet.
FÉNY…FÉNY…FÉNY ! 75.beszélg. 392.old.
– A csillag utat mutat.
A bölcs vándor halad,
ha jön a FÉNY, megáll.
Új KISDEDET talál. 75. beszélg. 392.old.
– A régi tan szorít.
Az új FÉNY mindent elborít.
Minden nemzet
és minden « nem » fölött
az örök IGEN ! 75.beszélg. 393.old.
– KRISZTUS TESTVÉR MEGSZÜLETETT.
AZ ÚJ KRISZTUS
FÉNY MINDENEK FELETT.
Az angyalsereg imádja Őt,
de szabadon. 75.beszélg. 393.old.
– a teremtés fogant :
Az EMBER – fölötte menny, fölötte FÉNY. 76.beszélg. 394.old.
– Szóljatok, és jövünk !
Már majdnem egyek vagyunk.
Szavatok teremt
Mindent idézzetek !
Hívjátok mindig az Új Tüzet,
a hideg tüzet, a FÉNYT ! 76.beszélg. 396.old.
– Az Angyal még szín.
De Ő az EGY,
a FÉNY, a Fehér.
Titokzatos erő,
mi hívástokra jő,
nő, árad, él.
Éljetek vele,
mert az lényetek fele ! 76.beszélg. 396.old.
– Ajkunk hívja az Urat.
Ha hívjuk,
Ő örökre köztünk marad.
A teremtés kehely.
A teremtés keret.
Töltsd ki, ember !
A vér és a kenyér már semmit sem ér.
Csak a FÉNY, mely eljöhet.
Csak a FÉNY, mely kitölti a Hetet. 76.beszélg. 398.old.
– A fekete űr,
mit kerít a keret,
mit rejt a kehely,
betöltetett.
Ő, a FÉNY, megszületett. 76.beszélg. 399.old.
– Ha hívtok,
szemetek látni fog mennyei Fényeket. 77.beszélg. 401.old.
– Az Új vér a Negyedik :
Az anyag a Fényben feloldatik.
AZ ÚJ ANYAG A FÉNYANYAG. 77.beszélg. 401.old.
– Menny s pokol leomlik, mert eljő a FÉNY.
Alá nem száll, nincs már pokol.
Nem emelkedik, nincs menny.
Örökre itt lakik a Negyedik, az EGY. 77.beszélg. 402.old.
– Hívjátok létre őt, az EMBERT,
a megtérő pártütőt !
S a Teremtés csodás tervén a szaggatás megszűnik –
a hasadás, a rianás, a meghalás.
A közülünk való, a « fényből lévő »,
a csaló, a pártütő, a kígyó is megváltatik.
A pokolban többé senki sem lakik.
Adatik nektek erő. 77.beszélg. 402.old.
– A föld nem a só,
nem a fű, nem a ló,
nem a gondoló,
hanem az anyagba öltöztető,
az átváltoztató,
a FÉNYT védő, beburkoló.
Így lesz a fénytan
még nem látó szemeknek elviselhető. 78.beszélg. 404.old.
– AZ ISTENI SZÍV EMBERTESTBEN DOBOG.
Az isteni Szív : TŰZ, FÉNY.
A FÖLDI VÉR A FÉNYHEZ ÉR, ÉS ÁTVÁLTOZIK. 78.beszélg. 404.old.
– (De) ha egy az ember és Ő,
a test és a Fényből-levő,
nem kell a seb,
mert a Vér immár kering,
összeér a menny és a föld. 78.beszélg. 405.old.
– Nem kell átszúrni a Szívet,
mert az Ő Szíve és a tiétek EGY.
Így benned a súly, a fű s a négylábú szaladó
eléri a FÉNYT.
LEGYETEK EGY VELE !
JÉZUS, TESTVÉR ! 78.beszélg. 405.-406.old.
– Az isteni Vér többé ki nem csurog.
Hisz nincs többé burok,
mit a vak erő, a vak kény
átütni kénytelen,
hogy a FÉNY
a vér vizén át miénk legyen. 78.beszélg. 406.old.
– (De) az isteni FÉNYT csak az kapja :
ki gyümölcsöt terem,
ki jár a tengeren,
ki lebeg a hegyen,
ki meg nem elégszik sohasem,
kiben az isteni Só, a Szó
Új Szomjúságot terem. 78.beszélg. 406.old.
– (Hisz) a földi kín, a földi lét
minden szomjúsága benned ég
a Golgota hegyén.
A FELELET : A FÉNY, AZ ÚJ LÉT, A HÚSVÉT,
A FELTÁMADT ÉRTELEM,
A SZELLEM-ANYAG.
AZ ÖRÖK SZERELEM. 78. beszélg. 406.old.
– Eltűnik minden fény,
minden kis csillag-sziporka az ég peremén.
Az első még mindig ragyog.
De ha jő a FÉNY,
az első és utolsó is eltűnik.
Erősödik a FÉNY,
s az felszív minden sziporka anyagot.
Eltűnik minden csillag
a SZENT HAJNAL ölén. 78.beszélg. 408.old.
– Ott tágul az ég,
s lesz anyagból Dicsőség.
A balga tanítvány ajka dadog,
mert nem látott
FÉNYT is, anyagot is együtt. – Csodát ! 79.beszélg. 410.old.
– « Építsünk hajlékot idefenn,
a FÉNYBEN, a hegyen’ »
Nem tudta, mit beszél.
Az új hajlék nem épül,
az új hajlék leszáll,
ha igaz sziklára talál.
Az igaz szikla, mit befogad az ég,
A TISZTA, A TÖRETLEN EGYÉNISÉG. 79.beszélg. 411.old.
– Ne késs, FÉNYESSÉG ! Ne késs !
MÁR MAJDNEM KÉSZ AZ ÚT,
AHOL A FÉNY A FÖLDRE JUT,
AHOL A KÚP ÚJ KÚPBA FUT. 80.beszélg. 417.old.
– Az Úr napja reggelén
kigyúl a FÉNY. 80.beszélg. 417.old.
– Az utolsó óra ez.
Péntekből szombat lesz.
A szombat a szünet.
Az Úr napja reggelén
kigyúl a FÉNY.
Minden, ami rég volt,
az van és lesz.
A régi test meghal, eltemettetik,
az Úr napja hajnalán
ujjászületik.
Az anyag FÉNNYEL töltetik.
A régi test, a régi tan, a régi gondolat
FÉNYT kap, feltámad, szabad. 80.beszélg. 417.old.
– IGÉVÉ lesz a test.
Az Új Név,
a titokzatos, a felfoghatatlan, a fehér,
a kúp, melynek hegye lefelé ér,
az izzó pont,
az ígéret, a kötés,
mit meg nem bont többé semmi rés.
BETELJESÜLÉS ! 80.beszélg. 416.-417.old.
– Az Úr napja hajnala
AZ ATYA SZERELMES DIADALA.
AZ Ő FIA, AZ EMBER FIA
A TEREMTÉS HOMLOKA, A CSODA,
HÉTÁGÚ KORONA.
Ti látjátok a Fiút.
De a FÉNYBŐL-LÉVŐ, ki jő,
az nem látható, nem érezhető. 80.beszélg. 417.-419.old.
– MIT EDDIG KAPTATOK, CSAK ALAP.
ELŐKÉSZÜLET.
A FÉNYTAN CSAK EZUTÁN JÖHET.
A FÖLDI EGYSÉG VELE,
AZ ÚJ TANNAK CSAK A KEZDETE,
A FELE : 80.beszélg. 419.old.
– Mert a tan
valóban étek,
valóban kenyér.
Annak, ki tőletek kér,
annak adjatok.
Ki nem kér,
annak adjatok sót,
szomjaztató szót.
S ki elátkozott,
az fényleni fog. 80.beszélg. 419.old.
– Az örökléthez hét lépcső vezet.
Hét lépés, mit tennetek lehet.
Az első a születés a pogány, az anyag.
A második a tisztulás, a növény.
A harmadik az odaadás, az összhang.
A negyedik a ház, a feldíszített nász helye. 83.beszélg. 425.old.
– A három felső lépcsőfokon
jön a Vőlegény : a FÉNY.
Ha a Vőlegény Menyasszonyra talál,
elnyeletik örökre a halál. 83.beszélg. 425.old.
– A három lépés az idő :
A múlt : tisztulás.
A jelen : teljes odaadás.
A jövő : nász. 83.beszélg. 425.old.
– A két Szerető BELŐLE támad,
az örök Születőből.
TESTETLEN FÉNY ÉS FÉNYTELEN TEST HELYETT
AZ ÚJ : A KÉT SZERETŐ EGY.
TESTTÉ LETT AZ IGE,
S FÉNNYÉ AZ ANYAG. 83.beszélg. 426.old.
– Ez a fogantatás, ez a szerelem
örök és szeplőtlen.
Utána nincs Betlehem,
nincs sírverem, és nincs feltámadás.
Az Új Krisztus, a fényruhás,
a szeme tűz, a haja lobogás. 83.beszélg. 426.old.
– Az új ház, a Negyedik,
öröktől fogva építtetik,
a Vőlegény számára feldíszíttetik.
Az örök Vőlegény, az örök Szerető : A FÉNY. 83.beszélg. 426.old.
– A sár, a pocsolya alul marad,
belőle nő a tő, felszívja a sarat.
A SÁR EMELKEDIK A FÉNY FELÉ,
A FÉNY ANYAGBA ÖLTÖZIK.
Leszáll az ég, a bölcsesség.
A BÖLCS ANYAG A GYÜMÖLCS.
A teremtés termést hozott :
MEGFOGHATÓ FÉNYT – FÉNYLŐ ANYAGOT. 83.beszélg. 427.old.
– Vétek után a tisztulás.
Tisztulás után az odaadás.
Utána a szeplőtlen fogantatás,
a nász, az Új Ház.
DICSŐ ANYAG, ÚJ ÖNTUDAT !
A Isten-fiúság örök. 84.beszélg. 429.-430.old.
– Nektek olyan láng adatott,
mely egyesíti a Hetet.
A Fényszív,
mely egyesít minden Fényt és Tüzet,
legyen az földi tűz, földi láng,
szerelem – vagy égi. 85.beszlég. 432.old.
– Az új FÉNY csak úgy jöhet,
ha sorban meggyújtjátok a Hetet.
Minden fény, minden tűz bennetek van. 85.beszélg. 432. old.
– (és) tibennetek az örök megújulás,
a tisztulás, az odaadás, a nász.
De ha egy a Hét,
akkor egy az anyag s az Ég,
az IGE : az AD.
Istennek Hét Lelke,
hét láng, hét fok. 85.beszélg. 433.old.
– Lángoljatok !
Minden egyéniség
csak a teljesség lehet.
Együtt a Hét. 85.beszélg. 433.old.
– Az Örök Tevő
mindent úgy alkotott,
hogy legyen Vezető.
Hét Szellemláng vezet titeket.
Ő ADJA A NEVET.
A NÉV nem holmi cifraság, nem véletlen.
A NÉV ÖRÖK.
A NÉV AZ ISTENI RÉSZ. 85.beszélg. 434.old.
–Minden szervezet csak a hét láng lehet.
S minden hét fölött egy a hegy, a Vezér.
De a Vezér magában mit sem ér.
Új hét, új koszorú, új korona.
Így minden láng
ismeri az uralkodást és a szolgálatot. 85.beszélg. 434.old.
– (Kanóc nélkül a gyertya nem ég.
Test nélkül nincs egyéniség.)
A Fényszív magasan dobog.
Odaadástok, ha eléri azt,
kigyúl a FÉNY.
Mennyi malaszt !
FÖLDI LÉNY LEHOZZA AZT. 85.beszélg. 434.old.
– Örvendjetek !
Az örök FÉNYESSÉG ragyog.
Szabadok vagytok immár és nem rabok. 86.beszélg. 441.old.
– A ti tettetek
s a mi dalunk összeér.
Fehér FÉNY lobog.
A fehér,
melyben minden szín összeér.
Örökre összeér. 86.beszélg. 441.old.
– A FÉNY, a világító, az igaz,
átjárja szívét. 87.beszélg. 444.old.
(Gittához)
– A te dalod,
lehozni a Hatot.
Ezért néked FÉNY adatott.
Erő, FÉNY.
Az ÚR FÉNYE, MELY JŐ.
Nem törvény, nem kegyelem,
FÉNY, merő FÉNY.
Erő, mely emel,
de porrá éget, ha kell. 87.beszég. 445.old.
– Az ördög dörög.
A föld pörög.
Kezei között a mérgezett alma,
ez az ő egyetlen birodalma.
Szóljatok csendben :
« Nem kell. »
Ennyi elég.
Ha ég bennetek
a FÉNY, a HÉT,
akkor a sötét
semmit sem tehet ellenetek. 87.beszélg. 446.old.
– Égjetek ! Éljetek !
FÉNNYEL teljetek !
Keljetek fel !
Ébredjetek !
Fényetek kell !
Lényetek ég. 87.beszélg. 446.old.
– (S) ha szívetek felemelitek,
magasra fel,
akkor a FÉNY eljöhet. 87.beszélg. 446.old.
– (De) megmarad
a folt nélküli szűz anyag :
MÁRIA.
Fején csillag-korona.
Lába alatt a hold.
Köntöse a napnak sugara.
A teremtés mosolya.
A víz felett lebegő csoda.
Az anyagban : szűz,
s a FÉNYBEN : anyag. 87.beszélg. 447.-448.old.
– BENNETEK LAKIK A FÉNYANYAG,
MELY VAKÍT.
A FÉNY-FIÚ ÁLTALA SZÜLETIK :
A HETEDIK.
Neve : Szomjúság.
Neve : Örök Szerelem.
MÁRIA új neve :
ÉRTELEM.
Fa, mely mindig gyümölcsöt adó,
ott fenn és idelenn.
Fa, mely Fényalmát terem. 87.beszélg. 448.old.
– Hirdessétek !
A Megváltás közel !
A Hetedik szólt.
A Hat hatott.
Az Öt dalolt
a hírről, a jó hírről,
mely immár tény : FÉNY. 87.beszélg. 448.old.
– A Csend az ÚR.
A Hang a Fiú,
a hallható Csend.
A szem azt mondja : Fény.
A fül azt mondja : Hang.
A kéz azt mondja : Tett.
A szív azt mondja : Szeretet. 88.beszélg. 452.old.
– A Megismerés, az ÉRTELEM a kulcs.
Rejtett titok.
Ha megjelenik a FÉNY,
mindenki látni fog általa. 88.beszélg. 452.old.
– Ő a szám, (I)
a törvény,
a só.
Ő a szeretet, (II)
a növekvő,
az áradó.
Ő az ütem, (III)
a rezdület,
a mozgató.
Ő a dal, (V)
a szabad.
Ő a FÉNY, (VI)
mely hat.
ÉS Ő A LEGFELSŐBB LÉNY. (VII) 88.beszélg. 453.old.